Talajjavítás

Termőtalajaink romlásáról

A lignit ízig-vérig szerves talajjavítóanyagnak minősül, így oszlopos tagja a hazai és EU-s szinten termésnövelő anyagok felhasználását és szabályozását szolgáló jogszabályoknak. A lignit szervesanyag tartalmának egy jó részét a talajjavításban és talajkondicionálásban kulcsszerepet játszó huminsavak jelentik, amelyek hozzájárulnak a termőtalajok termékenységének fenntartásában, talaj-aggregátumok stabilitásának javításában, talajmikrobiológiai aktivitás fokozásában. Kedvezőtlen talajdegradációs folyamatok lassítása, mérséklése: erózió, defláció, talajtömörödés, szikesedés, toxikus elemek és vegyületek megkötése.

A talaj nem végtelen erőforrás

Sokszor elfelejtjük ezt. Termőképességének fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Néhány centiméternyi termőtalaj kialakulása évezredben mérhető, fizikai, kémiai vagy biológiai pusztulásához elég akár egy évtized is!

Felmérések szerint a mező- és erdőgazdasági területek több mint a fele veszélyeztetett valamilyen talajdegradáció által.

Világviszonylatban

Világviszonylatban sincs ez nagyon másképp: a Föld területének 35%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás vagy épp a vegyi szennyezés hatására.

A FAO (ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint, az erózió révén 25–40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el évente, csökkentve a termőtalaj hozamát, a szervesszén-, tápanyag- és vízmegkötő-kapacitásait.

Talajdegradációs folyamatok

Talajpusztulás

Ha a termőtalajok elporosodnak, a szél- és vízeróziónak már kevésbé tudnak ellenállni, így termőrétegük elvékonyodhat. A növényborítottság, a nedvességviszonyok megváltoztatása, a folyamatos bolygatás és talajművelés hatására a morzsalékos szerkezetű talajok szerkezeti leromlása következett be: elporosodtak, a szél- és a vízeróziónak már kevésbé tudtak ellenállni, termőrétegük elvékonyodott.

A hazai talajokat érő degradációs folyamatok:

• Víz és szél általi talajerózió
• Talajsavanyodás
• Szikesedés
• Szerkezetromlás, tömörödés, porosodás
• Vízgazdálkodás szélsőségessé válása: túlnedvesedés kockázata megnő, belvizek kialakulása, elmocsarasodás, aszályérzékenység
• Biológiai degradáció: szervesanyag-tartalom csökkenése, a talajélet elszegényesedése, a biológiai diverzitás csökkenése
• Tápanyagforgalom kedvezőtlen megváltozása, a kilúgozási folyamatok erősödése
• A talaj pufferkapacitásának csökkenése, talajszennyezés, talajmérgezés

Az okok jól ismertek:

A művelési mód rossz megválasztása, a szervestrágyázás elmaradása és a savanyító hatású műtrágyázás, a helytelen agrotechnika, a hatalmas mennyiségű vegyszer és kemikália használata.

Művelés hatására kialakuló degradációs folyamatok

• Szerves anyag tartalom csökkenése
• Biodiverzitás, talajbiológiai aktivitás csökkenése
• Lecsökkent biológiailag aktív idő – lecsökkent élő tömeg
• Szerkezeti elemek összetöredezése, felaprózódása, a gravitációs pórustér csökkenése
• Tömörödött, lemezes, lencsés, prizmás szerkezet kialakulása
• Csökkenő porozitás
• Csökkenő aggregát-stabilitás, morzsa-állékonyság
• Kérgesedés, csökkenő beszivárgás, belvíz, aszályérzékenység
• Eketalp kialakulása, gyökerezés gátlása, tápanyagcsapda
• Elmeszesedés

Talajdegradáció hatása a termelést érintő talajfunkciókra

• Anaerób állapotok kialakulása, tápanyagveszteség, csökkenő tápanyagfeltáródás
• Csökkenő beszivárgás, belvíz és pangóvíz megjelenése, növekvő erózió
• Csökkenő víztartó és vízvezető képesség, fokozódó szárazság-stressz, csökkenő biomassza termelő képesség
• Növekvő vonóerő igény, emelkedő fogyasztás és gépamortizáció
• Csökkenő talajbiológiai aktivitás
• Csökkenő klímaváltozást csökkentő kapacitás

A talaj biodiverzitása

A talaj biodiverzitásának csökkenése az Európai Unió Talajvédelmi Stratégiájában az európai talajokat fenyegető nyolc legjelentősebb talajdegradációs folyamat egyike.

A biológiai sokféleség csökkenése az elmúlt évtized egyik legfontosabb globális problémája. Ennek ellenére a vizsgálatok és hivatkozások az állatok, növények azon populációjáról szólnak, melyek a földfelszín felett élnek, így könnyebben tanulmányozhatók. A talaj biológiai sokféleségéről csak kevés tanulmány készült, holott a talaj élővilága kulcsszerepet játszik a különféle ökoszisztémák működésének fenntartásában.

A talaj mikroorganizmusai

Ha van elegendő szerves anyag a talajban, van levegő, van víz, és adott egy szerkezet, ami ezek megtartását, elérhetőségét lehetővé teszi. A képlet első hallásra ilyen egyszerűnek tűnik! Azonban, ha egy kicsit „mélyebbre ásunk", szembetaláljuk magunkat egy olyan bonyolult, számtalan tényező által befolyásolt rendszerrel, amit még felfogni sem igazán tudunk.

Ha belegondolunk, hogy a talaj élőlényeinek legalább 95%-át még fel sem fedeztük, és a már ismertek kapcsolatairól, az ökoszisztémában betöltött szerepéről is nagyon keveset tudunk, könnyen belátható, hogy az egyenlet majdhogynem végtelen ismeretlenessé válik.

Mi jellemez egy egészséges talajt?

Hogyan működik az egészséges talaj?

• Küzd a szélsőséges hatások és a szélsőséges környezeti állapotok ellen
• Vizet tárol és szolgáltat
• Tápanyagot koncentrál, tárol és szolgáltat
• Fizikai közeget biztosít és élőhelyet képez
• Integrálja a termesztett növények és a talajbiom biológiai egységét
• Egészséges élelmiszert állít elő
• Ökológiai funkciókat lát el

Talajjavítás, talajmelioráció

• Szélsőséges textúra okozta problémák csökkentése (Agyag, homok)
• Vízgazdálkodási szélsőségek csökkentése (Drénezés, területi vízrendezés)
• Szélsőséges pH viszonyok csökkentése (Meszezés, savanyítás)
• Sóhatás mérséklése, szikjavítás
• Szerves és szervetlen kolloid tartalom emelése
• Szennyezett talajok tisztítása

A lignit, mint természetes megoldás

A talajok romlását, degradációját okozó negatív hatások kiküszöbölésére alkalmasak a természetes anyagok, mint lignit. Amely 60%-a szerves anyag – szerves szén. Használata a nemzetközi gyakorlatban ma már a növénytermesztési technológiák szerves részét képezi.

A kutatásoknak, már több évtizedes múltja van Magyarországon is, napjainkban világszerte több millió hektáron alkalmazzák a lignitet vagy a lignit alapú készítményeket.

Tápanyagutánpótlás – új termésnövelő anyagok a fenntartható mezőgazdaságért

A lignit letéteményese annak, hogy fenntarthatóbb tápanyagutánpótlás valósuljon meg különböző termésnövelő anyaggal társítva: retard hatás fokozása, tápanyag kimosódás mérséklése. A lignit új és korszerű termékek fejlesztésének mozgatórugója:

- lignit + állati trágya=engedélyezett szerves trágya termék,

- lignit + biogáz trágya= engedélyezett szerves trágya termék,

- lignit + műtrágya=talajjavító anyaggal dúsított műtrágya,

- lignit + biomassza hamu= talajjavító anyaggal dúsított talajkondicionáló anyag.

Konkrét talajjavítási megoldások lignittel

Savanyú, mészhiányos talajok javítása

Savanyú talajon talán az egyik legegyszerűbb megoldás a mész szórása. De vajon mennyi az elégséges és a hatásos mennyiség, és mit fogunk tapasztalni, ha meszezünk? A leghatásosabb terméket és a kijuttatási mennyiséget csak a talaj paraméterei alapján lehet egzakt módon meghatározni.

Lúgos, meszes talajok javítása

Egyre nagyobb gond a meszes-karbonátos talajok túlzott lúgosodása, azaz emelkedő pH-értéke. Az ilyen talajon gyengén hasznosul a foszfor, a sok kalcium elnyomja a kálium, a magnézium, a mikroelemek felvételét. Az itt termesztett növények általában súlyosan kénhiányosak.

A lignit örleménnyel szabályozzuk a talajok extrém lúgos kémhatását viszonylag rövid időn belül. Ezáltal a növénytermesztés szempontjából optimális enyhén lúgos és a semleges kémhatást érjük el.

Kimerült, alacsony szervesanyag-tartalmú talajok javítása

Talajaink tápanyagmérlege negatív, az intenzív talajművelés, a drasztikus klímaváltozás pedig tovább csökkenti annak biológiai aktivitását, víz- és tápanyag-szolgáltató képességét. Szerves anyagot kell kijuttatni, és ezzel együtt életet lehelni ezekbe a talajokba!

Gazdasági szempontok

Műtrágya használat optimalizálása

LSRNF technológia eredményei:

LSRNF (lignite-based slow-release N fertilizer, karbamid: lignit, 1:1) használatával:

• 44,55%-kal csökkenti NH3 kipárolgást
• 57,01%-kal csökkenti NO3 kimosódást
• 52,18%-kal csökkenti N2O kibocsátást a tiszta karbamidhoz képest
• N felszabadulás karbamidból 1 nap, míg az 1:1 arányú lignit-karbamid keverék esetén ez 70 napig tartott

Költséghatékonyság

1:1 arányban keverve minimum 50%-kal csökkenti a veszteséget, vagyis megkétszerezi az értékét! A bányászati adszorbenst keres a piac a műtrágya gyártók cégek előszeretettel használják a lignitet abszorbensként vagy inhibitorként, megakadályozza ezzel a hatóanyag veszteségeket.

Szervesanyag-hiány fő okai és következményei

• Intenzív mezőgazdaság: Az egyoldalú műtrágyázás, a vetésforgó mellőzése és a szármaradványok elszállítása csökkenti a talajba visszajuttatott szerves anyagok mennyiségét
• Talajerózió: A szél és a víz pusztító hatása évente több millió köbméter termőtalajt hord el, vele együtt a talaj legértékesebb részét, a humuszréteget is
• Talajsavanyodás és tömörödés: A helytelen gazdálkodási technikák miatt a talaj savanyúbbá és tömöttebbé válik
• Gyenge talajélet: A talaj mikrobális aktivitásának csökkenése rontja a talaj szerkezetét

EU szabályozás és támogatások

Az EU 2023-2027-ig szóló zöld megállapodásában és a 2022-től életbe lépő új KAP szabályozásban megfogalmazott célkitűzések a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának drasztikus csökkentését, az ökológiai gazdálkodás jelentős növelését, a talaj állapotának javítását irányozzák elő a támogatások igénybevételéhez.

Magyarországi helyzet

A jövő

A múlt század a kémia százada, a műtrágyák, a peszticidek, az iparszerű termelési rendszerek intenzív termesztés technológiáinak kora volt, erősen kizsigerelve a termőtalajt, nem hagyva időt a biológiai regenerálódásra.

A mezőgazdasági termelésben műtrágya helyettesítő vagy adalék termékként a lignit potenciális felhasználási lehetősége 800 ezer tonna/év.

A lignit őrleményben található magas huminsav és mikrolelem tartalom növeli a növények fagy- és aszálytűrését. A szélsőséges körülmények – aszály, késői fagy, hideg talaj, túlzott mennyiségű csapadék – sem okoznak jelentős termésveszteséget. A lignit őrleményt használhatjuk hagyományos vagy biogazdálkodásban.